A magnézium az magnézium. Nem?
Sajnos nem. Vitamereknek nevezzük azokat az egymástól eltérő kémiai vegyületeket", amelyek nagyjából azonos kémiai és élettani tulajdonságokkal rendelkeznek. Amikor tehát azt mondjuk, hogy "magnézium", akkor tulajdonképpen nem egy bizonyos vitaminról (pontosabban ásványi anyagról) beszélünk, hanem egy gyűjtőfogalomról, ami nagyon sok különféle konkrét anyagot takarhat.
És itt lesz a kutya elásva, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott vitamert milyen hatásfokkal és milyen esetleges mellékhatásokkal használ fel a szervezetünk. Mivel egészen szürreális kanossza-járáson vagyok túl, mire is sikerült a megfelelő magnézium-vegyületet beszereznem a saját termékeimhez, vegyük górcső alá akkor most a leggyakoribb verzióit!
AMIKET BÁTRAN FOGYASZTHATSZ
Magnézium glicinát és biszglicinát / Magnesium glycinate and bisglycinate: minden szempontból kiváló, nagyon jó felszívódású vitamer, csodás másodlagos élettani hatásokkal, úgy mint a hangulati kilengések csökkentése és az alvási problémák enyhítése. A saját márkás termékeimben a biszglicinátot használom, jelenleg a nyugtató hatású YUKKURI-ban találkozhatsz vele. Az ajánlott napi adagban annyi felszívódó elemi magnézium található, ami a napi bevitel 64%-át fedezi!
Magnézium-citrát / Magnesium citrate: alapvetően jó biológiai hasznosulású forma, azonban könnyen hasmenést okozhat. Óvatosan vele, ne szedj be belőle egyszerre túl sokat!
Magnézium-malát / Magnesium malate illetve Magnézium-L-lizinát / Magnesium lysinate: ritka, de egyébként jól hasznosuló vegyületek, bátran fogyaszthatod magnézium-pótlás céljából.
AMIKET KERÜLJ EL MESSZIRE
Magnézium-oxid / Magnesium oxide: sajnos nagyon gyakori, szervetlen magnézium-vegyület, amit a kutatások alapján talán még 10%-ban sem képes hasznosítani a szervezetünk. Kifejezetten erős hashajtó és puffasztó hatással lehet, nem ritkán kifejezetten székrekedés kezelésére szokták használni. Sajnos elég valószínű az is, hogy amikor egy pici mégis felszívódik belőle, O2−-ionok szabadulnak fel, amelyeket aztán a testünk antioxidáns rendszerének kell semlegesítenie, tehát nagyobb mennyiségben akár kifejezetten káros is lehet.
Magnézium-glutamát / Magnesium glutamate: kifejezetten veszélyes forma. Évről évre nő azon tudományos bizonyítékok sora, amelyek a glutamátot összefüggésbe hozzák számos krónikus- és/vagy anyagcsere betegséggel. Sajnálatos módon ennek ellenére mind Európában, mind az USA-ban a mai napig győz a lobbi - még mindig nem került tehát tiltólistára. Azt javaslom, hogy messzire-messzire kerüljétek el!
Magnézium-aszpartát / Magnesium aspartate: az aszpartát avagy aszparaginsav egyes kutatások szerint vese- és idegrendszer károsító hatású lehet, így jobb elkerülni. Különösen a várandós és szoptató anyukák figyeljenek oda, nehogy ezt a vitamert szedjék nap mint nap.
AMIKET SZEDHETSZ, CSAK NEM SOK ÉRTELME VAN
Magnézium-szulfát / Magnesium sulfate: szintén gyakori vegyület, amit csak igen csekély mértékben képes hasznosítani a szervezetünk. Könnyen okozhat rosszullétet és hasmenést - bár tegyük hozzá, hogy az utóbbi azért minden magnézium készítmény esetében előfordulhat.
Magnézium-karbonát / Magnesium carbonate: szervetlen, rosszul hasznosuló forma, effektíve' felesleges szedni. Könnyen és gyakran okoz hasmenést.
Magnézium-hidroxid / Magnesium hydroxide: szervetlen, rosszul hasznosuló forma, effektíve' felesleges szedni. Könnyen és gyakran okoz hasmenést.
Magnézium-sztearát / Magnesium stearate: az elemi magnézium annyira kevés benne, hogy borzasztóan sokat kellene fogyasztani ahhoz, hogy bármi értelme is legyen. Leginkább technológiai segédanyagnak alkalmas (stabilizátor, tömegnövelő).
Magnézium-klorid / Magnesium chloride: szájon át szedhető formában elfogadható minőségű, bőrre szánt készítményekben semmi értelme nincsen, nem szívódik fel és nem hasznosul.
Magnézium-glükonát / Magnesium gluconate: nagyon rossz biológiai hasznosulású forma, alig szívódik fel belőle bármi
